A fajta eredete
A boxert egy Brabanter Bullenbeisser nev vadszkutybl alaktottk ki, melynek a vad ldzse, befogsa s helyben tartsa volt a feladata. Ehhez szksge volt kemny harapsra s biztos fogsra, melyet szles llkapcsa s ers fogazata biztostott szmra. Ezt a rendkvl ers poft a boxer is rklte tle. Ha a boxer kzvetlen st szeretnnk megtallni, egszen a rmai megszlls idejre kell visszamennnk a keltkig, akik mr ekkor is rendelkeztek nagy mret harci kutykkal. Ezt a fajtt hasznltk a vaddisznk s medvk vadszatnl. Aszerint, hogy mire hasznljk ket, voltak nagyobb s valamivel kisebb termetek is kztk.
A nagyobbakat inkbb Nmetorszg szaki vidkein s Lengyelorszgban nagy vadak elejtsnl hasznltk, az alacsonyabb termeteket pedig az Alpok erds, szaki szeglyn knnyedebb mozgsuk miatt bikatpknt. Ez a kisebb vltozat volt a mai boxer kzvetlen se. Kialaktsban egybknt nagy, dogszer kutyk s az angol bulldog is nagy valsznsggel rszt vettek. sei az korban harci viadorkutyaknt is szolgltak.
Klnleges adottsgait az is bizonytja, hogy mr az I. vilghborban is aktv katonai szolglatot teljestett. Kitn sportkutya, aki ppgy megtallhat a kikpz, mint az agility plykon. Bmulatos alakthatsgra bizonytk az is, hogy rendr-, jrr-, testr-, s keres kutyaknt egyarnt hasznlhat. A munkakutyk kztt az egyik legkitnbb vlaszts.
Agyadam;-)
|